A korrupció nemcsak a rendőrségre tartozik, hanem mindannyiunkra

Összefoglaló a budapesti IAACA Europe 2026 konferencia nyitónapjáról

Az IAACA Europe 2026 konferenciát az Integritás Hatóság házigazdaként és társszervezőként rendezte meg Budapesten, amelynek központi üzenete egyértelmű volt: a korrupció elleni küzdelem közügy. Érinti az átlagembert és a politikusokat, a fiatalokat és tanáraikat, a vállalkozókat és a médiát, és természetesen a hatóságokat is. Paul Lau, a Hongkongi Nemzetközi Korrupcióellenes Akadémia (HKIAAC) igazgatója emlékeztetett: a korrupcióellenes küzdelemnek ez a legutolsó, és talán nem is a leghatékonyabb eszköze.

Az első európai IAACA konferencián 180 szakértő vett részt a világ minden tájáról. A felszólalók visszatérő témája volt a kultúra és a társadalmi megítélés meghatározó szerepe: a korrupció ugyanis nem egyszerűen egy bűncselekmény a sok közül, hanem a társadalom (és benne a politika) bevett működési módja: magatartás, amit a nepotizmus és a favoritizmus ír le a legpontosabban, ez két olyan kifejezés, ami gyakran elhangzott az esemény előadásain.

Danny Woo Ying Ming,az IAACA elnöke megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a korrupció elleni küzdelem túlmutat az aktuálpolitikán és a nemzeti határokon. A szakemberek közös értékeket vallanak, és megérdemlik, hogy legyen egy szervezetük, amelyben egymást támogatva leplezhetnek le határokon átívelő korrupciós hálózatokat, és oszthatják meg tapasztalataikat. Nagy megtiszteltetés, és a magyar Integritás Hatóság nemzetközi elismertségének a bizonyítéka, hogy a világ legnagyobb, kifejezetten korrupcióellenes hatóságokat tömörítő szervezete épp Budapesten szervezte meg az első európai konferenciáját, és innen üzenhette meg: példát akar mutatni az egész világnak a korrupcióellenes küzdelemben.

Az Európai Unió a közelmúltban önálló direktívát fogadott el a korrupció kezelésére, amely minden tagállamban irányadó. Michael McGrath, az Európai Bizottság demokráciáért, jogérvényesülésért, jogállamiságért és fogyasztóvédelemért felelős biztosa arról is beszélt, hogy átfogó, uniós szintű korrupcióellenes stratégia is készül.

Biró Ferenc Pál, az Integritás Hatóság Elnöke szerint feltétlenül szükséges a szervezetek függetlenségének megőrzése, és a korrupció feltárásához szükséges adatokhoz való hozzáférésük biztosítása.

„Az osztályteremtől a közösségekig” (From Classroom to Communities) című panelbeszélgetésen Prof. Dr. Stephan Grüninger, a Konstanzi Vállalatirányítási Intézet (KICG) igazgatója személyes történetet osztott meg: tinédzserként a szülei vállalkozásának képviseletében ajándékokat adott át üzletembereknek anélkül, hogy tudatában lett volna, hogy ezzel maga is részese volt a német társadalmat akkoriban átható korrupciós gyakorlatnak. Dr. Burai Petra, az Integritás Akadémia vezetője sokkolónak nevezte, hogy saját felmérésük szerint még a fiatalok több mint fele is előnyben részesítené a saját rokonait másokkal szemben egy üzleti ügyben, és mintegy 40 százalékuk nem jelentené a korrupciót, ha találkozna vele. A valódi előrelépés mércéje a fiatalok szemléletének megváltozása lenne, még ha ezt számszerűsíteni nehéz is.

A korrupció nem szimpla bűnügy. Nincs még egy olyan bűncselekmény (a legsúlyosabbakat is ideértve), amely ennyire közvetlenül veszélyezteti a demokrácia működését és a közintézményekbe vetett bizalmat. Amíg a többi bűncselekmény a rendőrségre és az ügyészségre tartozik, a korrupcióval szemben külön intézményrendszer küzd: világszerte több mint 140 országban hoztak létre erre specializált hatóságot. Az idén 20 éves IAACA-nak jelenleg több mint 190 ilyen szervezet a tagja, azonban jogkörük és hatékonyságuk országonként jelentősen eltérő.

Hogy mitől működik egy korrupcióellenes hatóság igazán, azt a Beyond Mandates: What Makes Anti-Corruption Agencies Effective in Practice? panelbeszélgetésen vitatták meg a szakértők. Samuel De Jaegere, az IACA globális programvezetője szerint az, hogy mennyire hatékony a működésük, és mennyire erős a társadalmi támogatottságuk többnyire tőlük független tényezőktől függ, mint amilyen a finanszírozásuk vagy a törvényi keretek, amelyek a működésüket behatárolják. Ezért ezek a hivatalok nem is tudnak igazán hatékonyak lenni más állami szervek, hatóságok, a politika és civil szervezetek, a sajtó, sőt a teljes társadalom támogatása nélkül.

Azt nem mondhatjuk, hogy a korrupciót sajátossá teszi, hogy a mesterséges intelligenciának is dolga van vele, mert az új technológia már az élet minden területére behatolt, viszont – mivel egy ennyire sokrétű, gyakran erősen bujkáló jelenségről van szó, még az MI-nek is meggyűlik vele a baja. Fazekas Mihály, a Közép-európai Egyetem professzora egy olyan kifinomult, és már nemzetközi szinten is elismert, MI-t alkalmazó módszert dolgozott ki, amellyel a közbeszerzések tengeréből is kiszűrhetők a gyanús esetek. Az „Artificial Intelligence, Big Data, and Digital Solutions: Transforming Corruption Detection and Prevention” (Mesterséges intelligencia, nagy adathalmazok és digitális megoldások: a korrupció felderítésének és megelőzésének átalakítása) panelbeszélgetésen Benyovszky Máté, az Integritás Hatóság fejlesztési és mesterséges intelligencia vezetője lerántotta a leplet a magyar Hatóság saját MI-ügynököket alkalmazó rendszeréről is, amely a rejtett kapcsolati hálókat módszeresen feltárja.