VIZSG/18/2023 – EFOP rendszervizsgálat – összefoglaló

Az EFOP „Iskola 2020” Felhívás c. rendszervizsgálat fókuszában egyrészt az Iskola 2020 Felhívás projektjeinek nagymértékű időbeli elhúzódása, másrészt a kedvezményezetteknek nyújtott jelentős összegű többlettámogatások álltak. 

A projektek azért húzódtak el, mert a műszaki előkészítés csak a megvalósítás szakaszában kezdődött meg. Ehhez további külső problémák (jogszabály által kijelölt szervezettel való együttműködési nehézségek, COVID-2019 járvány) is hozzáadódtak. Ezidő alatt az építőiparban jelentős áremelkedés történt, aminek következtében az eredetileg megítélt támogatási összeg nem volt elég a projektek végrehajtására.  

A Hatóság jelentésében több ajánlást is megfogalmazott:

1) A Hatóság javasolja, hogy az Irányító Hatóság a 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet 123. § (1) bekezdésében foglaltak vonatkozásában kezdeményezze az építési beruházás megvalósítására irányuló projektek kötelezettségvállalása tekintetében a bruttó 5 milliárd Ft-os határ csökkentését, vagy alkalmazásának más módon történő kibővítését annak érdekében, hogy a döntően infrastrukturális beruházást érintő fejlesztések esetében már a támogatási kérelem benyújtása idején biztosított legyen a projekt megfelelő előkészítettsége.

2) A Hatóság javasolja, hogy a 2021-2027-es programozási időszakban megjelenő felhívások tartalmazzák azt a feltételt, hogy a támogatási kérelem beadásakor a támogatást igénylőknek csatolni szükséges az építési beruházáshoz kapcsolódó teljes műszaki tervdokumentációt, beleértve a kiviteli terveket, tervezői költségbecsléseket.

3) Az Irányító Hatóság a többlettámogatás igénylések és azok elfogadása tekintetében keletkezett teljeskörű dokumentációt – az átláthatóság és megismerhetőség érdekében – csatolja EUPR-ben az érintett szerződésmódosítás dokumentumai közé.

4) A Hatóság az Irányító Hatóság folyamataiban lévő ellenőrzési pontok, kontrollpontok tekintetében az alábbi javaslatokat fogalmazza meg az Irányító Hatóság részére:

4.1. Az Irányító Hatóság vizsgálja felül, pontosítsa, illetve egészítse ki a helyszíni ellenőrzés kockázatelemzési módszertanának kockázati tényezőit. 

4.2. Az Irányító Hatóság vegye fontolóra a negatív sajtócikk, hír tényének saját módszertanba/eljárásrendbe való beépítését.

5) A Hatóság az Irányító Hatóság folyamataiban azonosított kockázatok tekintetében az alábbi főbb javaslatokat fogalmazza meg az Irányító Hatóság részére:

5.1. Az Irányító Hatóság alakítson ki egy olyan előszűrő nyilvántartási gyakorlatot, melynek keretében valamennyi felmerülő szabálytalansági gyanú rögzítésre kerül. A nyilvántartás lényege, hogy a benne szereplő szabálytalansági gyanúra okot adó körülménynek vagy körülmények összességének elemzése eredményezheti adott projekt kapcsán a szabálytalansági gyanú valódi felmerülését követően a szabálytalansági bejelentés megtételének indokoltságát.

5.2. A beszerzőknek/kivitelezőknek kiutalásra kerülő, biztosíték igénylése nélküli jelentős előleg összegekhez kapcsolódóan az Irányító Hatóság – időközi, online vagy személyes, a kedvezményezettnél kezdeményezett, de az érintett beszerzők/kivitelezők bevonásával – helyszíni ellenőrzések keretében vizsgálja meg a beszerző/kivitelező tényleges működését, projektben való aktív részvételét, illetve – amennyiben rendelkezésre áll – a projektben megvalósult teljesítések tényleges megtörténtét, dokumentáltságát.